Közös kép

Visszamentünk szombaton, Tapika ugyan nem mosolygott, de legalább nem sírt, szóval félsiker:

Az első mosoly

Hát kérem szépen volt bébi fotózás a tesconál, mi meg beneveztünk. Ilyet még nem láttam az első kattintás után a kisasszony bevágta a mosolyt, és mindaddig nevetett míg a közös képre nem került volna sor... Szóval közös képünk (amiért odamentünk) még mindig nincsen. 

Tudom, hogy mindenkinek a sajátja a legszebb, és elfogult vagyok, de meg kell zabálni:

ps.: Daddy's girl, isn't she???

A nap amikor rekordok dőltek meg....

Egyrészt megdőlt a napi hidegrekord, mert még reggel 8-kor is kerek nulla fok volt. Aztán megdőlt az átüvöltött órák intervallumának száma, ami a mai napon kerek 6 órára emelkedett. Éjjel fél 12-kor kezdődött, és  hajnal fél hatkor lett vége, amikor egyébként is kelni kellett volna. Aztán megdőlt az egy éjszaka alatt leamortizált bébiholmik száma, ugyanis; a közben eltelt időben leamortizáltunk két szett ruhácskát, egy alvós zsákor, és nagyjából minden textiliát magunk körül. Ami nem lett összehányva, az kapott egy kis bébi-harmatvizet... és ha már itt tartunk akkor megdőlt a kislányos ívbenpisilés rekorja is, mert a mai az legalább 60 cm magas volt és jutott belőle a kiságyba, a falra, a mi ágyunkba, és rám is természetesen (a másik outputról nem is beszélve)  .... Tapika drága viszont amint a mi ébresztőóránk megszólalt fél hatkor édes álomba merült, és aludt is reggel fel kilencig. Amikoris megreggelizett, majd újra álomba merült.

Ámen.