Kezdem az elején:
Hétfőn reggel jött értem a pulykatojás és áthozott a fix helyemre ez Wiltshirben van, egy Warminster nevű cseppnyi város. Hétfőn találkoztam a kliensemmel, aki egy 50-es fúria, és nagyon nem egyszerű, de összesen hatan dolgozunk rajta, szóval több irányba tudja zúdítani a szeretetét. Másnapra már kaptam is egy 12 órás shiftet. Ezzel egyébként még semmi problémám nem is lenne. A Company house elég messze van, és nincs semmilyen közlekedési lehetőség, tehát a manager elvitt hétfőn a többi napokon pedig taxival járok... Betettek egy olyan lakásba aminek a bútorzatát egy vízforraló, három ágy, három törött szófa és némi az előző lakóktól ott marad műanyag evőeszköz képezi, három váltás koszos ágyneművel, és egy rossz WC-vel (azóta már javítottunk rajta). Tehát úgy álltam neki főzni, mint a kezdő háziasszony a húsleveshez: végy egy közepes méretű fazekat... Annyi előnye van a háznak, hogy nem ezren laknak mellettem, hanem egyedül vagyok, így nem kell a szobát hajnalig csetelő filippínókkal megosztani, és Simon is le tudott jönni pár napra, hogy nem legyek magányos.
A munka elég hektikus, vannak jó napok és rossz napok, de nem mondanám, hogy bele fogok dögleni. Vannak pihenős periódusaink, amikor Amanda relaxál, vagy TV-t néz, akkor nyugodtan lehet netezni, kávézni, vagy akármi… csak telefonálni nem lehet, mert arra valaki nagyon szigorúan vigyázott, a terület semelyik cella lefedettségébe ne tartozzon. Mindenesetre még nem bántam meg….
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése